Többek közt Magyarország miatt perli be az Európai Parlament az Európai Bizottságot
A döntés oka, hogy a januártól érvényes jogállamisági rendeletet még mindig nem alkalmazza az Európai Bizottság.
A döntés oka, hogy a januártól érvényes jogállamisági rendeletet még mindig nem alkalmazza az Európai Bizottság.
Több mint hatvanan szóltak hozzá a lengyel jogállamiságról szóló vitához az Európai Parlament plenáris ülésén, amely az eredetileg tervezett három óra helyett több mint négy és fél óráig tartott. A téma azt követően került fel sürgősséggel a napirendre, hogy a lengyel alkotmánybíróság kimondta, bizonyos esetekben a lengyel jog megelőzi az uniós jogot, vagyis nem lehet feltétel nélkül elfogadni a közösségi jog elsőbbségét. A vitában a hozzászólók kisebb része azt mondta, hogy hagyják békén a lengyeleket, nagyobb része pedig szankciókat követelt.
Meghallgattuk az EU külügyminiszteri találkozója kapcsán a külügyi főképviselő és a magyar tárcavezető beszámolóját. Úgy tűnik, Josep Borrell és Szijjártó Péter nem ugyanabban a teremben ült.
Miközben az EU a legnagyobb vakcinaexportőr.
Az igazságügyért felelős biztos kész tényként kezeli, hogy indul az eljárás. Ezen a héten komoly politikai vita várható ebben a témában, a tagállami vezetők ismét egy feszült csúcstalálkozó elé néznek.
A leköszönő kancellár Angela Merkel szerint mielőtt az uniós forrásokat befagyasztanák Magyarország és Lengyelország felé, előbb le kell ülni a két országgal tárgyalni.
180 francia halász még mindig az engedélyre vár, hogy azokban a brit vizekben halászhasson, ahol az ősei. A BBC őket kérdezte arról, mihez kezdenek most amikor veszélybe került a megélhetésük?
Nemzetközi gyermekvédő szervezetek egyöntetűen elítélik a magyar és a lengyel kormány lépését, amelyekkel szerintük kárt okoznak a gyerekeknek, miközben azt állítják, hogy megvédik őket.
Könnyű volt hozzászokni, de a következő év nyarán elvileg búcsút kellene mondani az EU egyik sikertörténetének: a barangolási díjak eltörlésének. Most azonban tíz évvel meghosszabbítanák a rendelet hatályát.
Két fideszes EP-képviselő is található azon a listán, amelyen a Transparency International összegyűjtötte azt az ötven politikust, akiknek a legnagyobb a mellékkeresetük. A helyzet rámutat a képviselői jövedelmekkel kapcsolatos felületes és önkéntes adatszolgáltatás hátrányaira.
London újratárgyalást követel, Brüsszel erre nem hajlandó, de enged. Maros Sefcsovic uniós biztos este adta meg a választ az újabb brit kihívásra.
Az Európai Bizottság szerint továbbra is a zöldítés, a megújuló energiaforrások felhasználása jelenti a jövőt.
A helyi és regionális önkormányzatokat tömörítő uniós testületben, a Régiók Európai Bizottságában is otthagyta az Európai Néppártot a Fidesz, és összeállt a lengyel kormánypárt által irányított konzervatívokkal.
December 2-án ismerteti az Európai Bíróság főtanácsnoka jogi szakvéleményét abban a perben, amelyet a magyar és a lengyel kormány indított az úgynevezett jogállamisági mechanizmusról szóló rendelet megsemmisítése iránt. Ez az az uniós jogszabály, amely alapján az uniós pénzek védelme érdekében az közösségi forrásokat meg lehet vonni, ha a jogállamisági elvek megsértésével egy adott tagállamban veszélybe kerülnek az EU pénzügyi érdekei. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a bíróság várhatóan csak a jövő év elején hoz döntést.
23. alkalommal tartottak EU–Ukrajna csúcstalálkozót, amelyen három megállapodást is aláírtak a felek Kijevben.
Az Európai Bíróságon hétfőn és kedden tárgyalják azt beadványt, amelyben a lengyel és a magyar kormány az úgynevezett jogállamisági mechanizmusról szóló jogszabályt támadta meg. Budapesttel és Varsóval szemben állnak az uniós intézmények és tíz tagállami kormány.
Először bocsátott ki közös kölcsönt az Európai Unió, hogy fedezze a pandémia utáni helyreállítás költségeit – elmélyítve ezzel az integrációt. Ám a pénz nincs biztonságban – erről ír a Project Syndicate-en Luis Garicano.
A 19-20 évesek jelentkezhetnek a bérletekért, a magyar fiatalok között 1100-at fognak kiosztani.
„Az unió éveken át próbálkozott Lengyelország és Magyarország megbékítésével, de itt az idő, hogy a sarkára álljon”. Így foglalt állást Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője a Deutschlandfunknak adott interjúban.
A lengyel alkotmánybíróság ítélete az uniós jog elsőbbrendűségét vitatja, amelyet minden tagország elfogadott.